2.évad/7.fejezet

Újabb veszekedés 

Az igazi jó barátok, akiket a szívük hoz hozzám látogatóba, azok a legjobb orvosok!

Joan Aiken

Lena szemszöge 

Reggel,nem is tudom mi keltett fel, Elindultam le a konyhába ahol apa már lent ült.
-Jó reggelt-mosolygott
-Szia apa-öleltem meg
Kihozták a reggelimet és elkezdtem enni,igazán finom volt. Felmentem, lezuhanyoztam,kimentem és felvettem egy fürdőruhát mert szörfözni megyünk, főllé egy fekete shortot, egy crazy feliratos pólót és a Vans-emet. Keveset sminkeltem a hajamat felkötöttem
a táskámba raktam törülközőt és elindultam
-Szia apa!-köszöntem el majd elindultam gyalog a pálya felé, Tristan már ott állt,mikor meglátott egyből jobb kedve lett
-Szia-öleltem meg
-Lena felkészültél?-nézett le rám
-Asszem igen-mosolyogtam
-Akkor gyere-mondta és elindultunk a kocsija felé

A parton,elég sokan voltak, a kockás plédünket leraktuk a homokra és levettem a ruháimat és már csak a bikinimben álltam ott, Tristan pedig egy száll Bermuda Nadrágba,ember az a test!!!
-Akkor,gyere Lena-fogta meg a kezemet és elkezdötött a tanítás

Louis szemszöge

Lena,most ment el. Nem tudom mit csináljak. Tipp valaki? Felvettem a Vans cipőmet majd elindultam a Hyde parkba,ezért jó  a házunk közel van mindenhez. Alice ha most velem lennél! Nincsen senkim 20 éve,furcsa nem? nekem egy kicsit sem,még mindig szeretem,de ő már valaki őrangygyala, az a valaki nagyon jól járt.
-Louis-szólt utánam egy ismerős hang
-Eleanor,te hogyhogy itt?-kérdeztem a volt barátnőmet,Volt....Hány éve volt az
-A férjemmel éppen válunk és gondoltam visszaköltözök Londonba-mosolygott rám, a mosolya és még ő maga is szép ennyi év után is
-Gyere meghívlak egy kávéra-mosolyogtam a barna lányra
-Jól van-elindultunk a legközelebbi kávézó felé

-És hogy vagy?-kérdeztem mikor már megkaptuk a kávénkat
-Nem jól 41 évesen nincsen gyerekem.,csak egy barom férjem volt-röhögött saját magán
-El,nincsen semmi baj-öleltem át
-És Lena hogy van?
-Most szakított egy sráccal és szomorú,de nagyon szép és okos lány lett belőle-meséltem és a hangom tele volt csodálattal
-Mint az anya igaz?-nézett rám
-A fiúk szerint inkább én vagyok-mosolyogtam rá
-Akkor rossz nem lehet. Neked van valakid?-kérdezte
-Nem,Ali oda senki
-Akkor Ali ha halassz minket a világ legjobb pasiját fogtad ki-röhögött, az a mosoly még mindig olyan szép mint volt
-Nem akarsz eljönni velem holnap egy premierre?-kérdeztem
-De,elmegyek
-Eljönnél hozzám?-kérdeztem félve
-Persze
Ezután elindultunk hozzám

Lena szemszöge 

-Lenaa-kiabált nekem Tris
-Igeen-kiabáltam vissza
-Azt ne ugye,te nő-jött közelebb és megmutatta megint
1 órája szenved velem de nem jutottunk semmire
-Éhes vagyok-nyafogtam
-Akkor gyere enni-mosolygott és leszedtük a szörf ruhát és vissza mentünk
Elővett 2 szendvicset az egyiket nekem a másikat magának adta,erről eszembe jutott mikor egyszer Larkin-nal voltunk kirándulni kivett 3 szendvicset a táskából és mind a 3 ő ette meg
-Lena,lehet egy kérdésem?-kérdezte kíváncsian
-Persze
-Te Louis Tomlinson-nak vagy a lánya?
-Igen,miért?
-Csak érdekelt,és anyám imádja a faterodat-ezen felröhögtem
-Komoly?
-Igen-már ő is nevetett
-Fura
-Lassan mennem kell-szomorodott el
-Nekem is,még fel kell hívnom Sel-t is-álltam fel
-Akkor gyere-elrakott mindent és átkarolt
Tetszik Tristan,de nem tudom én nem tudnék veled járni inkább csak haver lenne,és Jace....még mindig őt szeretem nem  tudom csak úgy elfelejteni őt

Mikor odaértünk hozzám, Tris-szen láttam hogy akar mondani valamit
-Tudod Lena,ma jól elvoltunk de én nem tudnék veled járni csak barátok lehetünk-fogta meg a nyakát
-Én is ezt akartam mondani-öleltem meg
-Ó! A csajok általában ilyenkor sírva fakadnak-mosolygott le rám
-Tényleg?
-Igen
-Nem jössz be?-kérdeztem
-Nem,próbála kell mennem. Holnap?-kérdezte
-Jó,szia-pusziltam meg majd elment és felmentem a szobámba, de meghallottam apám és egy nő hangját hallottam a nappaliból és apa nekem szólt
-Igen-mentem be és megláttam a hölgyet akinek szép barna haja volt és úgy általában szép volt
-Lena, ő itt Eleanor Calder-mutatta be a hölgyet
-Jó Napot-köszöntem udvariasan
-Tegezzük egymást-mosolygott és megláttam apám hogy nézz rá és beugrott ki ez a nő
-Maga az az Eleanor vagy is te-szűrtem ki a fogaim között
-Lena...-fogta meg a vállamat
-Ne érjen hozzám!-kiabáltam rá-Ha maga nem lett volna anya az utolsó 1 évében boldog lett volna  sőt lehet hogy ma is élne! Maga tette tönkre apámat és anyámat! És hány férje volt? Lesz mostoha tesóm? Maga K..
-Lena most fejezd be menny a szobádba!-kiabált rám apa
-Nem,nem fejezem be
-Amedig az én házamban élsz,azt csinálod amit mondok!-jött a szülök szokásos dumájával
-Igen, Akkor költözök is-ezzel kimentem a házból és felhívtam egy elég friss számot
-Szia Lena-köszönt bele Tris
-Hol van a próba?-kérdeztem majd nem sírva
-Tőletek 5 perc a Starbucks mellet-mondta és hallottam ahogy a többiek a háttérben húzzz-nak
-Akkor megyek szia-letettem és sírtam már majd nem sőt sírtam, az a nő....és apa miért védte ennyire?
Befordultam a sarkon és már ott is voltam becsengettem és Tristan ajtót nyitót és megöleltem
-Ennyire hiányoztam-röhögött
-Nem,apám és az a nő-sírtam
-Gyere be-fogta meg a kezemet és beevezetett két szőke és egy barna srác volt még ott
-Sziasztok-köszöntem nekik
-Szia.te vagy Lena igaz?-kérdezte a barna
-Igen
-Én Brad vagyok a balomon a szőke Conor a másik James és Tristan-el együtt mi vagyunk a The Vamps-mutatta be őket Brad
-Értem-töröltem meg a szemeimet
-Akkor ülj le és hallgasd-mondta Tristan és csak hallgattam őket, nagyon jók és főleg olyanok mint az ovisok! De komolyan! Este Tristan megengedte hogy nála aludjak,így együtt indultunk el
Felmentem és elraktam a legszükségesebb dolgaimat és elindultam a szőke sráccal.

-Azta-mondtam ki mikor bementünk
-Tudom-a lakása nem volt nagy de annál jobban nézett ki a falakon dob verők és gitárok,és családi képek is.
-Elmegyek fürödni-mondtam neki és elindultam fel. Megfürödtem felvettem a pizsimet és elindultam a hálóba ahol ő már aludt. Csináltam róla egy képet amit kiraktam twittere

@tristanTheVampsband már alszik! Lassan nekem is kéne! Jó éjt

És én is bevágtam a szunyát!

A nehéz pillanatokban születnek meg az életre szóló barátságok. Ilyenkor lehullanak a maszkok, és valóban közel kerülünk egymáshoz.

Ulla-Carin Lindquist