2014. március 23., vasárnap

2.évad/Epilógus


Esküvő 


A szerelem érdekes dolog... van, amikor fehér lovon érkezik, és úgy ledönt a lábatokról, mint valami nagyszerű történet a régi időkből. Máskor hangtalanul lopakodva közeledik, és elragadja a szíveteket, mielőtt még rájönnétek, hogy egyáltalán veszélyben van.




Lena szemszöge


Csak állok és nézem magamat a tükörben. A fehér  ruha úgy áll nekem mint egy király nőnek, de valami nem stimmel. A cipő. levettem a magassarkút, és felvettem a Vans cipőmet. Nem is én lennék. De ez így jó.
- Kész vagy? - kérdezte El
- Izgulok - válaszoltam
- Nyugi Lena, Jace már kint van és nagyon jól áll neki az ing - mosolygott rám,
- Az ikrek?
- Készen állnak, na de menyünk - fogta meg a kezemet
Kiléptem a szobámból és elindultam a kertbe, de nem láttam a tanúmat. Tris.
- Nincs itt - mondtam
- Ki?  - kérdezett vissza ő
Megfordultam és megöleltem. A legjobb barátom, és sok mindent köszönhetek neki. Mindig ott volt velem mindenhol.
- A srácok? - kérdeztem
- Most parkolnak - röhögött
- Gyerünk Jay, ez a te napod - puszilt meg
Kiment én pedig odaálltam a hátsó ajtóhoz apa mellé. A TheVamps pedig éppen ekkor rohant be. Tristan leült a barátnője mellé vagyis Miához. Hihetetlen hogy ők ketten összejöttek. Lark pedig helyet foglalt Izzy mellet akik szintén együtt vannak.
Elindult a zene. Mi pedig elindultunk. És megláttam őt. Ott állt és rám mosolygott. Nagyon jól nézett ki. Elég szaporán vettem a levegőt. De valahogy mikor ránéztem megnyugodtam. Apa átadott neki.
- Végre - suttogta nekem
- Szeretlek - erre csak megszóritotta a kezemet
A pap elmondta a szokásos szöveget majd jött a fogadalom
- Fogadom, hogy szeretni fogom ameddig a halál el nem választ  - kezdtem
-Fogadom, hogy mellette leszek, betegségben egézszegben és gazdagságban és szegénységben - fojtatta
Aláírtunk valamit, és végül megcsókoltam. Nem lett egy nyálas esküvő, de nekünk megfelel.

- Felkérhetem a mennyaszonyt? - állt meg előttem Izzy
- Hát persze - mentem el vele táncolni
- Ugye nem a magassarkúban vagy? - kérdezte röhögve
- Nem - ráztam a fejemet
- Szép vagy - dicsért meg
- gyere ide - öleltem meg. Izzy mindig melletem volt, ő hozta nekem a kávét hogy betudjam fejezni a regényemet.
- Szerintem most táncoljon egy kicsit a mennyasszony az apukájával, szóval Mr. Tomlinson a parkettre - mondta be Brad
Elkezdett énekelni, én pedig apuval táncoltam. Odabújtam hozzá, és így táncoltunk. De egyszer csak, egy vörös hajú nőt láttam, angyal szárnyakkal, amit letesz egy ajándékot, egy kiságyat. Amint felém fordul a nő megláttam ki az. Anya. Anya, itt van és mosolyog.
- Szeretlek - olvastam le a szájról majd elment.
Mikor vége lett a számnak, leültem a férjem mellé. A férjem, de jó ezt kimondani.
- Táncolsz velem, Jace - jött oda hozzá a húgom
- Hát persze - mosolygott, és odajött az öcsém is és úgy táncoltak
Ahogy végig néztem mindenkin boldog voltam. Nem szőke herceget kaptam hanem barnát. Nem egy erős adoniszt aki bármit megcsinál, hanem egy egyszerű és lusta srácot. De valahogy boldog vagyok. Ahogy elnézzem apát, ő is örül nekem. Harry bácsi, igen már Harry bácsi is nagyon szeret, azt mondta mindig anyát látja bennem. Ashley néni sokat mesél anyáról. Lücy néni itt ül mellettem és fogja a kezemet. A másikat pedig Sel. A két pót anyukám. Boldog vagyok, és ez jó. Szerelmes és boldog. Mikor vége a számnak odajön hozzám és megcsókol. És érzem hogy így vagyok önmagam.
- Szeretlek - suttogja
- Szeretlek -suttog neki

Szerintem az a szerelem, amikor még idősen is azért fogjuk meg a másik kezét, mert érezni akarjuk a bőrének melegét, nem csak azért, mert már imbolyogva járunk és kapaszkodunk belé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése